Bejegyzés

Ingatlan illeték – Hogyan kerüld el, ha lakást vásárolsz

,
Ingatlan illeték

Ha lakásvásárláson töröd a fejed, jó ha tudod, hogy a vételáron felül ki kell még fizetned ezt-azt. Itt van például az ingatlan illeték, vagy hivatalos nevén a vagyonszerzési illeték. Ha nem számolsz vele, kellemetlen meglepetés fog érni, hiszen akár milliós tétel is lehet. Összeszedtünk néhány hasznos infót, amivel tudod csökkenteni a befizetni valót.

Ingatlan adó vagy ingatlan illeték?

A válasz nem fog tetszeni: is-is. Egyes esetekben bizony mindkettőt fizetned kell. De ha tudod, hogyan működik a rendszer, megtalálhatod a kiskapukat. Először is fontos, hogy tudd, a következőt:

  • Lakáseladás után adó fizetendő.
  • Lakásvásárlás után vagyonszerzési illeték (vagy ingatlan illeték) fizetendő.

Ha tudni szeretnéd, hogyan fizess kevesebb adót a lakáseladás után, itt megtudhatod.

A vagyonszerzési illeték  mértéke 4%

Ha lakást vettél, a vételár 4%-át kell befizetned a nagy közös kasszába, vagyis ha vásárolsz egy 30 MFt-os lakást, akkor 1 200 000 Ft vagyonszerzési illetéket kell fizetned.

Vagyonszerzési illeték

A vagyonszerzési illeték sokba kerülhet

 

Tudom, hülye név ez a vagyonszerzési illeték, pláne hogy sokan 20 évre adósodnak el egy lakás miatt, dehát a szabály az szabàly.  Amikor az adásvételi szerződést aláírod, az ügyvéd aláírat majd veled egy NAV adatlapot, amin bejelented a vagyonszerzés tényét. Néhàny hét múlva már küldik is a csekkedet. De ha tudod, hogy hol keresd, megtalálhatod a kiskaput.

Ezen a linken találsz egy kalkulátort, ami segít kiszámítani a fizetendő vagyonszerzési illetéket

 

Ingatlan illeték kedvezmények

1.) Cserét pótló vétel esetén illetékkedvezmény kérelmezhető

Ha a lakásvásárlást megelőző 3 éven belül eladtál egy ingatlant, cserét pótló illetékkedvezmény kérelmezhető. Ez azt jelenti, hogy nem jár automatikusan, csak akkor, ha bele van írva az adásvételi szerződésbe, és jelezve van.  Ha eladtunk és vásárolunk is, akkor csak az értékkülönbözet után kell fizetni, amenyiben a megvásárolt lakás drágább, mint amit eladtunk. Tehát például ha eladtunk egy lakást 20 MFt-ért, és veszünk egyet 25 MFt-ért, akkor 200 000 Ft ingatlan illetéket kell fizetnünk, ami az 5 MFt 4%-a.

Ha több lakást is adtunk el a 3 év alatt, érdemes kiválasztania legdrágábbat, és azt bevonni az illeték kedvezménybe, hiszen 1 vétellel 1 eladás állítható szembe.

A kedvezmény akkor is kérelmezhető, ha először vásárolunk, és csak utána fogunk eladni. Ebben az esetben 1 év áll a rendelkezésünkre, és szintén jelezni kell, kérelmezni kell a NAV-nál, hogy függesszék fel a vagyonszerzési illeték kiszabását.

Egy lakáscserénél különösen fontos, hogy az eladásból a legtöbbet hozzuk ki. Ebből a cikkből megtudhatod, hogy mi a legnagyobb hiba, amit a lakáseladók elkövetnek.

 

2.) Első lakásvásárlónak járó vagyonszerzési illeték kedvezmény

Ha a vevőnek korábban még nem volt ingatlan a tulajdonában, a 35. életévét még nem töltötte be, és a megvásárolt lakás értéke 15 MFt alatt van, 50%-os kedvezmény kérelmezhető, tehát csak 2% ingatlan illetéket kell megfizetni. Amennyiben drágább lakást vásárol a vevő, sajnos nem érvényesíthető a kedvezmény, de 12 hónapos kamatmentes részletfizetés kérhető. A megvásárolt lakás teljes értéke számít, tehát ha egy 28MFt-os lakásban szerzel 50%-os tulajdont, és ezzel 14MFt-os ingatlanvagyont, attól nem leszel jogosult a kedvezményre.

3.) A CSOK keretein belül kapott kedvezmény után nem kell ingatlan illetéket fizetni

Ha már az állam vissza nem térítendő kedvezménnyel segíti a lakáshoz jutást, van olyan jó fej, hogy azt a pénzt, amit ő ad, nem szedi be a sápot. Tehát ha vásárolunk egy 40 MFt-os lakást, és kapunk 10 MFt vissza nem térítendő támogatást, akkor csak 30 MFt után kell illetéket fizetnünk.

4.) Résztulajdon vásárlása

Ki tudod használni a cserét pótló illeték kedvezményt, ha ingatlant vásárolsz, és a családodban valaki 3 éven belül eladott, de nem tervez vásárolni. Ha a tulajdonjog egy részét a családtag kapja meg, arra a részre nem kell ingatlan illetéket fizetni. Persze jól gondold át, hogy kivel kerülsz egy tulajdonba, mert később, ha eladod a lakást, ebből komoly problémád lehet.

5.) Vásárolj ingatlant és ingóságot külön

Előfordul, hogy egy lakást teljes berendezéssel együtt adnak el. Ebben az esetben érdemes megbontani az adásvételi szerződést ingóságra és ingatlanra. Tehát például vásárolunk egy lakást 30 MFt-ért, és a tulajdonos benne hagy mindent. Legyen a bútor és a gépek 3MFt, a lakás pedig 27MFt. Máris spóroltunk milliónként 40 000Ft-ot, azaz összesen 120 000 Ft-ot, hiszen a bútorra nem kell vagyonszerzési illetéket fizetni.

Ingatlan illeték kedvezmények - spórolhatsz, ha ismered őket!

Ingatlan illeték kedvezmények – spórolhatsz, ha ismered őket!

 

Az alábbi esetekben nincs ingatlan illeték fizetési kötelezettség

1.) Ha olcsóbb lakást veszel, mint amit eladtál

A cserét pótló illeték kedvezményt már korábban tárgyaltuk. Ha a megvásárolt lakás olcsóbb, mint amit eladtunk, a vagyonszerzési illeték összege: 0 Ft lesz.

2.) Házastársak között történő adásvétel esetén nem kell ingatlan illetéket fizetni

Ha a férj eladja a lakást a feleségnek (vagy fordítva), nincs vagyonszerzési illeték.

3.) Egyenes ági rokonok közötti adásvétel illeték mentes

Ha a nagyapám eladja nekem a lakását, vagy én eladom a fiamnak a lakásomat, nem kell ingatlan illetéket fizetni.

4.) Építési telek vásárlása esetén szintén nincs ingatlan illeték fizetés

Itt azért van némi feltétel, ugyanis 4 éven belül lakóingatlant kell rá építeni, illetve be kell szerezni az érvényes használatbavételi engedélyt. De ha ez megvan, szintén nem kell illetéket fizetni.

5.) Illetékmentesség új lakás vásárlása esetén

Új építésű lakásnak számít az, amit közvetlenül a beruházótól vásárolunk meg. Ha ilyen lakást vásárolunk, akkor 15MFt-os vételárig nincs ingatlan illeték, 30MFt-os vételárig pedig csak a 15MFt fölötti részre kell illetéket fizetni. Ha a vételár 30MFt fölött van, sajnos nem jár kedvezmény.

6.) Önkormányzati lakás esetén

Ha önkormányzati tulajdonban lévő lakást vásárolunk meg, nem kell vagyonszerzési illetéket fizetni.

 

Az, hogy nem kell ingatlan illetéket fizetni, nem feltétlenül jó dolog!

Rendszeresen előfordul egyenes ági örökléssel, vagy ajándékozással szerzett ingatan esetén, a felek nem állapítanak meg szerzési értéket. De minek is kéne árat megjelölni, hiszen pénz nem cserél gazdát, illetéket meg nem kell fizetni?

Fontos, hogy előre gondolkodj, mert szorítóba kerülhetsz

Fontos, hogy előre gondolkodj, mert szorítóba kerülhetsz

Az egész kérdés akkor válik érdekessé, ha úgy alakul az élet, hogy a szerzést követő 5 éven belül el kell adnunk a lakást. Ekkor (vételár híján) az eladási ár 25%-a számít nyereségnek és ez után kell befizetni az ingatlan adót. Magyarul ha eladom a lakást 30MFt-ért, és nem volt megjelölve a szerzés kori érték, akkor 7,5MFt után kell adóznom. Ha viszont a szerzés kori érték például 28MFt lett volna, akkor 2MFt után kell megfizetnem az ingatlan adót. Nem mindegy!

Az ingatlan eladás után történő adózás szabályairól itt olvashatsz bővebben.

Még ennél is nagyobb hiba lehet, ha hasraütés szerűen beírunk mondjuk 10 Mft-ot a szerződésbe szerzéskor, majd megtáltosodik az ingatlanpiac (ahogyan nemrég tette), és eladjuk 25MFt-ért. Amiért nem gondolkodtunk előre, fizethetjük a tanulópénzt a 15Mft “profitunk” után.

Ha azt várod, hogy “az ügyvéd majd tudja”, az a rossz hírem, hogy az ügyvéd általában nem tudja végig gondolni helyetted az életedet, Neked kell előre gondolkodnod! De most, hogy ezt a cikket végig olvastad, már megvan a tudásod ahhoz, hogy a kezedbe vedd a dolgok iránytását!


Ha tetszett a cikk, kérlek nyomj egy “Tetszik”-et!

Ha gondolkozol a lakásod eladásán, kattints az alábbi gombra, és tudd meg, mennyit ér a lakásod!

 

Az évszázad üzlete – önkormányzati bérleti jog eladó! De valami bűzlik…

,

Az ingatlan.com és a többi hirdetési portál tele van nagyon vonzó áron hirdetett, az alábbi mondattal induló lakáshirdetésekkel:

Önkormányzati lakás bérleti joga eladó

Rendkívül vonzó hirdetések ezek, hiszen ki ne kapná fel manapság a fejét, ha ezt olvassa:

A Visegrádi utcában, Westend City Center közelében 50 nm-es, 2 szobás lakás eladó 12 000 000Ft-ért.

Ez valóban az évszázad ingatlan-üzlete lenne? Vagy van valami turpisság a dologban?

Kicsit nézzünk a mélyére, hogy miről is van itt szó:

Hogyan adsz el bérleti jogot? Hiszen nem te vagy a tulajdonos…

Gondolj bele:

  • te vagy a tulaj,
  • kiadtad a lakásodat egy bérlőnek,
  • majd egyszercsak a bérlő fogja magát és elkezdi hirdetni a TE lakásod bérleti jogát X MFt-ért.
  • Majd ha esetleg jön egy érdeklődő, ő felmarkolja a pénzt,
  • és tények elé állít, hogy “mostantól ez a másik fickó lesz a bérlőd”.

Ez így korrektül hangzik? Ugye hogy nem igazán?

Az a minimum, hogy a bérbeadó hozzájárulása is kéne.
Aztán hol van az leírva, hogy a bérbeadó majd az új bérlőnek is bérbe kívánja adni a lakást?
És ha a bérleti szerződésnek van lejárati ideje? Akkor fizettél egy halom pénzt, és egy év múlva már mehetsz is tovább?

Normális esetben a tuladjonosnak a joga eldöntetni, hogy kinek adja bérbe az adott ingatlant. A bérlő nem léptethet csak úgy be senkit a saját bérleti szerződésébe. Pláne nem pénz ellenében.

 

Önkormányzati bérlakásokat nem lehet eladni!

Vagy csere vagy pályázat utján lehet hozzájutni. Így szól a lakástörvény.

De akkor miért hirdetik ezeket a lakásokat?
Azért mert mégis van egy kiskapu:

Fiktiv csere.

A hozzávalók:

  • Előszöris kell egy ügyvéd, aki mindezt végig bevállalja és végigcsinálja.
  • Egy saját neveden levő ingatlan (kb. árban egyenértékű lakóingatlan), ha nincs ilyen, akkor a családban érdemes körülnézni, ki az, aki erre a kb. 2 hónapra “kölcsönadja”, és a nevedre íratja a lakását (pl. a vidéken élő nagymama), 
  • és kell a kinézett önkormányzati tulajdonú bérlakás.

 

Az önkormányzathoz be kell adni a cserét, miszerint a neveden lévő ingatlant elcseréled az önkormányzati lakás bérlőjével. Majd az önkormányzat kb. 1-2 hónapot ül ezen. 

Az ügyvédnél egyidőben letétbe kerül az önkormányzati lakás bérleti jogára kialkudott vételár, amit az előző bérlő akkor kap meg, ha

  • az önkormányzat hozzájárult a cseréhez
  • és a cserealap (az az ingatlan, amit a nevedre vettél, hogy cserélhess) visszakerült az eredeti tulaj nevére (jelen esetben a vidéki nagymamára).

Vannak ügyvédek, akik a cserealapot is intézik, ha nem sikerül névre íratni senki rokonét vagy ismerősét. Persze megkérik az árát.

Általában arra játszik az új bérlő, hogy az ilyen lakások bérleti díja alacsonyabb, mintha piaci alapon bérelnénk, valamint reméli, hogy az önkormányzat majd fillérért eladja neki valamikor az adott ingatlant. 

 

De mi a gond az efélle ingatlan ügylettel?

Az ilyen jogügylet színlelt, és jó erkölcsbe ütköző.

Hiszen egyrészt valójában nem történik meg a csere, (ezért nevezik fitkív cserének), és az öröklakás, amit felajánlottunk cserelakásként, az ügylet végén visszakerül az eredeti tulajdonosához (nagymama). Így gyakorlatilag kijátszottuk a törvényt és az önkormányzatot. Ráadásul a bérlő olyan dolgot értékesít, és tesz zsebre érte komoly összeget, amihez nem lenne joga. De valójában nemigen lehet belekötni.

Az Önkormányzat csak 3.félként szerepel ezekben a jogügyletekben, a pénzről pedig egyáltalán nem szereznek tudomást, hiszen önkormányzati lakáshoz csere útján lehet jutni, tehát állambácsi csak a (fiktív) cseréről fog tudni. Maximum annyit tehetnek, hogy megtagadják a hozzájárulást, amennyiben kirívó (vagyis kiderül) az értékkülönbség a két ingatlan között.

 

Ha van papír a lakáshoz, egyszerűbb a dolog!

Más a helyzet, ha az önkormányzati lakás bérlője rendelkezik egy dokumentummal, amiben az önkormányzat engedélyezi, hogy a bérlő megvásárolja az adott lakást. Ez tisztább helyzet, mert legális, de ennek is van természetesen kockázata.

A bérlőnek rend szerint nincs pénze, hogy megvegye a lakást, ezért hirdeti meg. De mivel nem a tulajdona, eladni sem tudja, ez logikus. Szóval nem köthető végleges adásvételi szerződés.

A felek előszerződést kötnek, és a bérlő a vevő pénzéből vásárolja meg az önkormányzattól a lakást.

Majd következik a földhivatali ügyintézés, ami gyorsított eljárás keretein belül is bele telik 2 hétbe. Ekkor a vevő már fizetett, de a pénzéért cserébe csak a bérlő (leendő eladó) szava van, hogy majd mikor ő tulajdonba kerül, tényleg el fogja adni a lakást a vevőnek.

Ha a bérlő tulajdonjog bejegyzése megtörtént, és valóban meg is jelenik a végleges adásvételi szerződés aláírásának időpontjában, akkor már nincs probléma, innentől egy egyszerű adásvételnek felel meg a történet.

Kedves Olvasóm, jól gondold meg, hogy milyen ügyletbe mész bele, mert a fenti leírasból is látszik, hogy könnyű elveszni a jog és az ingatlanpiac tekervényes útvesztőin.
De ha komoly tapasztalattal rendelkező ingatlanértékesítő, és ügyvéd van melletted, nem kell aggódnod. 

 

Jó áron vettél lakást, mégis buksz az eladáskor?

A munkánk során sokszor találkozunk olyan esetekkel, amikor valaki jó áron jutott hozzá egy ingatlanhoz, akár úgy, hogy önkormányzati lakásban lakott, és megvásárolta azt. Majd az illető belefog a felújításba, és fölösleges költségekbe veri magát, illetve a végén csillagászati magasságba teszi az árat, és ezáltal csak 6-12 hónap múltán, jelentős veszteséggel tud túladni azon a lakáson, ami korábban az évszázad üzletének tűnt.

Ha továbbadásban gondolkozol, érdemes tudnod, hogy mik azok a felújítások, amik a legnagyobb értéknövekedést hozzák, illetve hogy mi a legnagyobb hiba, amit az eladók általában elkövetnek, és ami miatt milliókat veszítenek.  De ha rendelkezel a megfelelő tudással, képes leszel arra, hogy irányítsd a dolgok alakulását.

 

 


Ha tetszett a cikk, kérlek nyomj egy “Tetszik”-et!

 

Adó és illeték fizetése ingatlan adásvétel esetén

,

Mielőtt lakás eladásba vagy vásárlásba vágsz, érdemes tudnod, hogy az eladásnak és a vásárlásnak is költségei vannak. Ha van egy kereted, amiből vennél, vagy egy elképzelt összeg, mit az eladásból vársz, kellemetlen meglepetések érhetnek, ha nem számolsz Állambácsi pénzével.

 

Adó fizetése ingatlan eladás esetén

Ingatlan eladás után személyi jövedelem adót kell fizetni. Az adó mértéke 15%.

Ha a tulajdonos drágábban adja el a lakást mint amennyiért megvette, tehát NYERESÉGE van, adófizetési kötelezettsége keletkezik. Az adóalap mértéke az eltelt idő függvényében csökken.  A tulajdonos a szerzést követő 5. évben már nem köteles adót fizetni.

 

Példa:

Adófizetés ingatlan eladása után

 

Az adóalapból levonható:

  • a megszerzésre fordított összeg,
  • a megszerzésével kapcsolatban felmerült kiadás (például megfizetett vagyonszerzési illeték),
  • az eladásra kerülő ingatlanon elvégzett értéknövelő beruházás költsége (az ingatlan, értékét, állagát megóvó ráfordításokon felül az ingatlan forgalmi értékét növelő ráfordítás, például a fűtés korszerűsítése, kerítés építése), és
  • az ingatlan  eladásával kapcsolatban felmerült kiadás (például a hirdetések díja, illetve a közvetítői jutalék).

Tehát ha az előző példánál maradva 10 MFt a profitom, de fizettem az ingatlanközvetítőnek 1 MFt-ot, és fizettem 400 000 Ft vagyonszerzési illetéket, akkor ezt a két összeget levonhatom a hasznomból, és az adóalapom 8 600 000 Ft lesz.

Ha neadj’ isten olcsóbban sikerült eladni, mint amennyiért vettük a lakást, nem kell adót fizetni.

 

Vagyonszerzési illeték ingatlanvásárlás esetén

Lakásvásárlás esetén a vételár 4%-ára tart igényt Állambácsi. Tehát ha 20 000 000 Ft-ért vettél egy lakást, akkor 800 000 Ft-ot kell majd befizetned.

Sokat nem kell várnod a csekkre, mert mikor adásvételi szerződés aláírása után a földhivatalba feljegyzik az adásvétel tényét, a NAV már írja is neked a levelet, hogy fizess. Ha az segítség neked, érdemes részletfizetést kérni.

 

Illeték kedvezmények

  • Cserét pótló kedvezmény – Ha egy éven belül eladtál és vásárolsz is, akkor csak az eladott lakás és a megvásárolt lakás ára közötti különbözet után kell fizetned, amennyiben az új lakás drágább. Ha olcsóbb lakást vettél, akkor nem kell fizetned. Ha előbb vásárolsz, és utána fogsz csak eladni, akkor jelezd a hatóság felé, hogy a régi lakásodat el kívánod adni, és felfüggesztik a fizetési kötelezettségedet.
  • Házastársak között illetékmentes az ingatlanvagyon átruházása
  • Egyenes ági rokonok között szintén nem kell illetéket fizetni
  • Telek vásárlás esetén nem kell fizetni, amennyiben 4 éven belül megkezdődik a lakóház építése
  • Új lakás vásárlása esetén 15 MFt-ig illetékmentes a vásárlás, 15MFt fölött pedig 4%-ot kell fizetni, de csak a 15MFt-ot meghaladó részre. Tehát ha 20MFt-ért veszel egy újépítésű lakást, akkor 5MFt után fogsz fizetni.
  • Első lakástulajdon megszerzése esetén 15MFt-ig 35 év alatt 50%-os kedvezmény jár.
  • Önkormányzati lakás megvásárlásakor szintén nem kell illetéket fizetni.

 

A fenti tájékoztatás nem teljeskörű, de a lényeg benne van. Minden esetben egyeztess ügyvéddel és könyvelővel, mielőtt belevágsz!

 

Segítünk eligazodni az adózás rejtelmeiben!

Küld el adataidat és kollégánk 48 órán belül felveszi Veled a kapcsolatot!